Ford éppen csak piacra dobta vadonatúj sportkocsiját, és az érdeklődés minden elképzelést felülmúló. A Mustangot viszik, mint a cukrot. Egyedül 1965-ben közel 560.000 póni talál gazdára. A Ford vezetése azonban úgy érzi, a Mustang talán nem elég sportos mindenkinek, elhatározzák tehát, hogy a sportautó image-t tovább erősítik egy nagyobb teljesítményű modell hivatalos versenyeken való indításával.

Az amerikai versenyszabályok szerint az autónak legalább 100 darab utcai verzióját kell legyártani, a versenyre benevezni kívánt modellével megegyező motorral vagy felfüggesztéssel. A management Carroll Shelbyt,és cégét a Shelby Americant keresi meg a tervvel, és Shelby, aki hírnevét az AC Cobra-val alapozta meg, kap az ajánlaton. És megszületik egy legenda.

Shelby a széria 289-es (4736 cm3) motor megtartása mellett dönt, és versenyfelfüggesztést rak az autó alá, amely ekkor még nagyon kis szériában keszül, és Shelby Gt 350-esnek kereszteli, ahol a 350-nek semmi konkrét jelentése nincs azon kívül, hogy jól hangzik. A kocsik azonban beírják a Mustang és a Shelby nevet a történelemkönyvekbe.

A piac azonban változik - 1967-re a vásárlóközönség vérszemet kap, a többi autógyártó nemkülönben. A nép többet és többet akar: nagyobb motort, kényelmesebb utasteret, több luxust. A piacon megjelennek a vetélytársak, a Chevrolet a Corvette mellé behozza a Camarot, a Plymouth Barracudat is kezdik komolyan venni, ráadásul a Ford saját magával is konkurál a Mercury Cougar révén. Megérik az idő a változásra.

A Mustang szélesebb és hosszabb karosszériát kap, ami képes befogadni a Ford big block-ját. A Shelby-k ekkor kezdenek külsőre jobban eltérni a széria Mustang-októl. A kocsi orra majdnem nyolc centivel hosszabb lesz, a hűtőrácsba két 7"-es fényszórót építenek, a standard motorházat, valamint különböző elemeket a kocsi orran és hátulján üvegszálas műanyag váltja fel. A Mustang hátsó lámpákat Cougar lámpákra cserélik, köztük az impozáns kígyóval.

A széria kerekek 15"-os acélfelnik, T-Bird tárcsákkal és Shelby jelvényekkel, de a legtöbben a tízküllős 15"-osokat vagy a krómozott acél, alumínium agyas Kelsey-Hayes Mag Star-okat választják. A kocsik Deluxe belsővel érkeznek, ami fekete és pergamen színben rendelhető. Shelby-ék először négy, később kétpontos bukócsövet építenek az autókba, a hozzátartozó speciális, a repülőgépekére emlékeztető biztonsági övvel. A kormányt fa-pereműre cserélik, a hozzátartozó Gt 350 vagy Gt 500 emblémával, és az új Shelby kobrával. A műszerfalon egy 140 mérföldig (225 km/h) számozott sebességmérő, valamint egy 8000-ig pörgethető fordulatszámmérő vidámítja a vezetőt, alattuk az olajnyomásmérő és az akkumulátor-visszajelző kap helyet.

A Ford által ajánlott big block a 390-es (6391 cm3), Shelby azonban a 428-as (7014 cm3) Police Interceptort választja, ami teljesen széria, eltekintve az alumínium COBRA szívócsőtől és a két Holley karburátortól, valamint a jellegzetes ovális COBRA légszűrőtől. A motor így 5400-as fordulaton 355 lóerőt ad le, forgatónyomatéka 569 Nm 3200-on. Sebességváltásról egy négysebességes Ford Toploader, vagy egy C6-os automata gondoskodik. Elöl Kelsey-Hayes tárcsafékek, hátul dobok fékezik az autót. Szervókormány és szervófék automatikusan jár.

Persze azért nem megy minden simán. Kezdetnek itt a megnövekedett kereslet - 1966-hoz képest hatszor annyi megrendelés fut be a Shelbykre, és a cégnek bizony nehézségei támadnak. Itt vannak mindjárt a motorháztetők és egyéb műanyag elemek, amik olyan pontatlanul vágva érkeznek, hogy a munkásoknak egyesével kell minden darabot méretre csiszolni. A közlekedésfelügyeletnek problémái vannak a hűtőrácson elhelyezett fényszórókkal, újra kell tervezni tehát a hűtőmaszkot, valamint gondoskodni arról, hogy a már elkészült 200 darabot Californián kívül értékesítsék.

Aztán itt van még a kocsi kanyarstabilitása - bár a műanyag motorház csökkent a súlyon, a hatalmas 428-as még így is 79kg extra súlyt tesz a kocsi orrába, a súlyeloszlás így 57%/43%, és úgy tűnik a felfüggesztés nem igazan lett a megnövekedett súlyhoz állítva. A 350-esek sokkal jobban veszik a kanyarokat, csakhát ugye szenvednek a hiányzó 100 lóerőtől. A vásárlók azonban egyértelművé teszik, hogy csak a lóerők számítanak: 2048 db Gt 500-as fogy, szemben mindössze 1175 Gt 350-essel. Az áruk? Az alap 350-es $3995-ba, az 500-as $4195-ba kerül újonnan. Paxton Supercharger csak a 350-eseken rendelhető, $549-ért.

Shelby és a Ford együttműködése 1970-ig tart, a Ford eddigre megépíti a saját nagyteljesítményű verzióit a Mach 1-es és a Boss Mustangok személyében. Emiatt, valamint a lassan egekbe szökő biztosítási díjak miatt a Shelby project befejezésénél döntenek, és 1970-ben már csak a maradék '69-eseket értékesítik. A Shelbyk azonban legendává válnak, melyhez talán pont a rövidtávú együttműködés, valamint a kevesebb mint 15.000 legyártott Shelby járul hozzá jelentősen.

33 év elteltével pedig a Shelbyk a modern filmtörténelembe is beírják magukat. A filmben szereplő modell egy erősen módosított '67-es Shelby nitroval felszerelve, és Nicholas Cage szerint $80.000-et kóstál. Mivel az autó gyakorlatilag nem létezik (lásd a filmről írott cikket) ennek valóságtartalmát elég nehéz megítélni. Mindenesetre a Shelbyk jelenleg állapottól függően $30-60.000-ért cserélnek gazdát, és sajnos elég kicsi az esélye, hogy kicsiny hazánkban felbukkanjon egy (ha valaki esetleg tud egy példányról, az javítson ki), de azért egy igazi rajongó nem adja fel a reményt. Talán egyszer…